mi köze a BKV-nak a tengerparti feelinghez...

Semmi! Gondolhatnánk. És mégis. Én ma összehoztam a kettőt. :-)

Az ugy történt, hogy egy hete mentem egyik munkahelyemről a másikra. Ehhez át kell haladnom a Szabadság hidon. Nos azon a napon utaztam a villamoson, zötykölödtem  utastársaimmal. Mikor is a vezető elkezdte bemondogatni minden megállónál, hogy nem tudunk átmenni a hidon, mert lezárták, ezért a szerelvény a Batthyányi térre megy. Már azon gondolkodtam, vajon milyen megoldást válasszak a továbbhaladásra, mikor is a hid előtti megállónál közölte a vezető, hogy mégiscsak átmegyünk a hidon. Tehát folytatjuk utunkat zökkenőmentesen tovább.

És hogy mi köze ennek az eseménynek a cimben leirtakhoz?

Hát folytatom...

Ma szintén nekiindultam, hogy eljussak A-ból B-be. Erre egyszer csak bemondta a villamosvezető két megállóra a hid előtt, hogy a szerelvény nem megy át a hidon, hanem a Batthyányi térre közlekedik. Gondolhatjátok... Kivételesen fel is voltam pakolva. Vittem magammal a körmös tatyómat is. néhány kilócska csupán. Tehát, most nem mondta a vezető, hogy mégis tovább megyünk. Igyhát le kellett szállni a hid előtt (budai oldalon). És eldönteni hogyan tovább. 7-es busszal e (mert az eredeti cél ugye az Astoria), vagy séta az Astoriáig.

Döntöttem, séta lett belőle.

És hogy hol van itt a tengerparti feeling? Hát itt jön.

Ahogy átsétáltam a hidon és átértem a Pesti oldalra a szél a Duna felöl hozta az orromba a viz illatát. És ez az illat ezernyi emléket idézett fel, jó kedvet okozott, és mindjárt nem utáltam annyira a helyzetemet. Észrevettem a fényképeket készitő turistákat, amilyen én is voltam a nyaralások idején, feltüntek az emberek akik sorban álltak fagylaltért, ahogy én is tettem.

Jo érzéssel töltött el az élmény!

Hát igy kerül össze a BKV meg a tengerparti feeling. :-)

Címkék: bkv, emlék, tengerpart